Newt Scamander, a Legendás állatok és megfigyelésük című könyv szerzője, New Yorkba megy, ahol nem olyan könnyű a varázslóélet, mint Britanniában. Logó, egy csomó kép és egy homályos történetleírás érkezett a Harry Potter-előzményfilmhez, amelyben az Oscar-győztes Eddie Redmayne a főszereplő.
Amióta tudjuk, hogy a vékonyka Hobbitból háromrészes trilógiát; a Torpedó nevű társasjátékból egészestés filmet lehet rendezni, nem lepődünk meg, hogy a Harry Potterhez készült kísérőfüzetecskére is rátette a kezét a filmipar. A Legendás állatok és megfigyelésük című roxforti tankönyvből készült filmben az Oscar-díjas Eddie Redmayne alakítja majd a könyv szerzőjét, Newt Scamander (Göthe Salamander a magyar fordításban) mágikus zoológust.
A történet szerint Scamander egyelőre fel nem fedett okokból New Yorkba érkezik, mágikusan megnövelt űrtartalmú táskája pedig gyakorlatilag Noé bárkájaként funkcionál: egy csomó veszélyeztetett mágikus állatot rejt. Hősünk felfedezi, hogy az amerikai varázstársadalom sokkal jobban rejtőzködik a varázs nélküliek, tehát muglik (Amerikában úgy hívják őket, hogy No-Maj) elől, hiszen mindenkiben él még a salemi boszorkányperek emléke. A problémák akkor kezdődnek, mikor Scamander lényei elszabadulnak a táskából. És mindez persze nem napjainkban, hanem valamikor a huszadik század elején.
Scamander egy, az Egyesült Államok Mágiaügyi Kongresszusából kirúgott nővel, a nő gondolatolvasó húgával, egy mugli gyári munkással, az amerikai mágiaügyi főmufti Colin Farrell által alakított aurorjával kerül kapcsolatba, és egy gonosz szervezet is lesz, akik le akarják leplezni a boszorkányokat.
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Az elismert kanadai sztárrendező legutóbbi három filmjét hazánkban forgatta. Sőt, a negyedik is itt készül.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A zsinórban háromszor olimpiai bajnok Kemény-legények meneteléséről szóló dokumentumfilmet két éve mutatták be, és a műfajban szinte példátlan, százezren felüli mozis nézőszámot hozott. Mostanra elkészült A nemzet aranyai hétrészes tévésorozat-verziója, amely messze többet ad szimpla újrahasznosításnál.
A magyar mozgóképnek nemcsak több mint egy évszázados múltja van, de sok műfajban egyre virágzóbb jelene is. Ezt ünneplik június 18-ától 21-éig Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
A becsapódó rakéta hat gyermeket megölt, további tizenhét embert pedig megsebesített.
Nagyon erőteljes jelenetsorok.
